Pro Evolution Soccer 2014

  • Tesztplatform:  PC
  • Írta:  Mo
Megosztom az iWiW-en! Megosztom a Facebook-on! Megosztom a Twitter-en! Hozzáadom a Google könyvjelzőimhez! Hozzáadom a Startlapomhoz! Megosztom a MySpace-en! Könyvjelző és megosztás
Mikor a játékot elindítva előbb Puccini Turandotjának egy részlete, majd Dario G az 1998-as VB-re komponált „örökbecsű” slágere, a Carnaval de Paris csendül fel, akkor már sejthetjük, hogy valami itt nincs teljesen rendben. Gyanúnk pedig többé-kevésbé be is igazolódik.
Tavaly Maszuda Kei vette át a parancsnokságot a PES-széria fedélzetén a távozó Takacuka „Seabass” Singo után, és sikerült jó irányba kormányozni a sorozat zátonyok felé sodródó hajóját. Mivel a múlt évben szinte az alapjaitól építették újjá a játékot a derék japán fejlesztők, így érthető volt a közel sem hibátlan, ám összességében mégis biztató végeredmény. Ezek után joggal reménykedtünk benne, hogy az új grafikai motorral felvértezett idei epizód, amit csak szerényen „egy új korszak hajnalaként” aposztrofált a kiadó, a sorozat legjobb pillanatait idézi majd. Lássuk, hogy működik-e a távol-keleti futballmágia!

MASSZÍV VÁLTOZÁSOK
A legnagyobb pozitívumokat egyértelműen a látvány és a játékmenet terén könyvelheti el a PES 2014, e mögött pedig a vadiúj, nextgen képes FOX Engine áll, amit ráadásul nemcsak a konzolos, de a PC-s kiadás is megkapott. Szó mi szó, ráfért már egy esztétikai ráncfelvarrás a Konami üdvöskéjére, és a Kojima Productions szörnyetege tökéletesnek bizonyult a feladat elvégzésére – ne feledjük, hogy a motor olyan alkotások brutális látványvilágáért is felel majd, mint például a Metal Gear Solid V: The Phantom Pain! Ennek megfelelően a 3D-s közönség élettel teli, a szemünk elé táruló látvány pedig pofásabb, mint valaha: a pályák, a stadionok, a játékosok modelljei mind-mind élethűek, és a környezeti tárgyak, labdák, kapufák is szebben textúráltak. Nyoma sincs a viasszerű bőrnek a játékosokon, a fényhatások kellemesek a szemnek, és végre a gyepszőnyeg sem egy zöld abroszra emlékeztet. Egyszóval grafikailag nagyot javult a széria, még úgy is, hogy nyilvánvalóan ez még nem a végső határa a FOX képességeinek, illetőleg az átvezető animációkon és a játékosok fizimiskáján volna még mit csiszolni.

Nem meglepő, hogy a főbb változásokat egytől egyig az új motor köré építették a fejlesztők, így például a játékosok fizikai kontaktusaiért felelős M.A.S.S. (Motion Animation Stability System) rendszert, és a labda pattanását, pörgését, forgását még realisztikusabbá varázsoló TrueBall technikát is. Előbbi igencsak megdobja a játékélményt, végre igazi súlya van a virtuális futballistáknak, ami a csontrepesztő összecsapásokon drasztikusan érződik, ráadásul a rendszer figyelembe veszi az ütköző felek fizikai adottságait is, így a végeredmény tényleg közel áll a valósághoz. Persze ahogy annak idején a FIFA-szériába bevezetett Impact Engine esetében, még itt is találkozhatunk megmosolyogtató jelentekkel, mikor minimális kontaktust követően hatalmasat zakóznak az aranylábúak, de egyáltalában nem zavaró mennyiségben. Ennél egy fokkal kifinomultabb a TrueBall Tech, amire nem lehet panaszunk, minden felületről úgy pattan vissza a laszti, ahogyan kell, realisztikusan csavarodik, szitál a levegőben, szóval hibátlan a megvalósítás.


Ezek a változások alaposan befolyásolják a játékmenetet, ennélfogva még a tavalyinál is egy picit lassabb, taktikusabb futballt kapunk. A PES 2013-ban jól bemutatkozó funkciók tovább bővültek, a 360 fokos mozgáslehetőség kiegészült például egy, a labda és a játékos mozgását külön kezelő rendszerrel, így biztosítva az ördöngös testcseleket, az első labdaérintések új figurákkal gazdagodtak (akár a legendássá vált Bergkamp-féle alázást is leutánozhatjuk immár), a Player ID segítségével pedig megközelítőleg ötven sztár egyéni mozdulatait láthatjuk viszont a pályán. A passz- és lövési rendszer szintén fejlődött, mostantól pixelre pontosan oda tehetjük és rúghatjuk a labdát, ahová csak szeretnénk, ráadásul ahogyan csak szeretnénk: ívelve, csavarva, laposan, netán pörgetve.

Ennek megfelelően az irányítást bizony gyakorolni kell, mert sokkal összetettebb, sokrétűbb és nehezebb lett. Sőt, kissé talán túlbonyolított, ami a pontos kiugratásoknál érződik a legjobban, hiszen a gomblenyomást követően még egy indikátort is be kellene állítanunk, hogy hova szeretnénk valójában passzolni a bőrgolyót, ez pedig egy pörgős meccsen, ahol a játékosunkat mondjuk három védő fogja közre vérre éhesen, csaknem lehetetlen feladat. Cserébe azonban a rutinos PES-rajongók is találnak majd finomságokat még jó pár játékóra elteltét követően is. Ha mégsem boldogulnánk, akkor a tréning menüpontban az irányítás minden csínját-bínját megtanulhatjuk, de elég nagy kapufának tűnik, hogy pont a játékmenetet érintő újdonságokra nem kapunk gyakorlófeladatokat, csupán oktatóvideókon tekinthetjük meg azok működését.


KIMARADT ZICCEREK
A taktikai repertoár a Combination Play opcióval egészült ki, melyben beállíthatjuk, hogy az egyes csapatrészek milyen alapvető utasítások szerint mozogjanak a pályán, például a szélsők az alapvonalig fussanak beadás lehetőségét keresve, vagy cselezzenek befelé, az előretolt ék megtartsa a labdát vagy elvonja a bekkek figyelmét, hogy helyzetet teremtsen a társaknak, vagy éppen a belső védők segítsenek-e ki a balbunkónak, ha az szorult helyzetbe kerül. Maga az ötlet nagyon jó, de ennek leginkább a nagyon-nagyon profik örülhetnek. Tippelni sem merek, hogy mennyit kellene ahhoz játszani, hogy ezeket kihasználva előnyt kovácsolhassunk magunknak, hiszen itt becsukott szemmel kell tudnunk, hogy melyik játékosunk merre mozdul a pályán egy adott szituációban.

Ugyancsak ígéretesen hangzik a futballisták lelki állapotára fókuszáló Heart rendszer is, és habár az elgondolás remek, a pályán sajnos kevés érződik mindebből. A funkció amúgy arra szolgál(na), hogy különböző színekkel jelezze a játékosok idegállapotát, ami a mérkőzés közben dinamikusan változik teljesítményük függvényében. A hazai pályán játszók alapvetően magabiztosabban rúgják a bőrt, a moráljukat pedig a közönség biztatása vagy egy-egy jó passz, szép cselsorozat csak tovább növeli. Egy rossz megoldás persze épp az ellenkező hatást erősíti, így például a büntetőknél vagy a szabadrúgásoknál nem árt egy pillantást vetni erre az értékre is, mert ha az adott játékosunk éppen maga alatt van, akkor nagyobb az esélye, hogy hibázni fog. Elviekben, mert a gyakorlatban szinte semmi különbség nem mutatkozik a különböző lelkiállapotú játékosok között.

EJNYE, KONAMI!
Éééééés ezzel végére is értünk az érdemi újításoknak. Persze a felsoroltak komoly előrelépést jelentenek, de lett volna bőven egyéb tennivaló, hogy egy igazán ütős programot kapjunk. A kezelőfelület és a menürendszer például egyszerűen pocsék, nehézkes és kusza, a dizájn pedig meglehetősen idejétmúlt tákolmány. A különböző játékmódok szinte változatlanok maradtak egy-egy jelentéktelen apróságot leszámítva: a továbbra is vontatott és sokat töltögető Master League-ben mostantól menedzselhetünk válogatottakat, a Become a Legendben kipróbálhatjuk a rettentő unalmas és átgondolatlan kapusposztot, azt pedig nem nevezném érdemi előrelépésnek, hogy a tavaly egészen érthetetlen módon kimaradt sima bajnokság mód visszakerült a választható opciók közé. Az online szekció pedig (ami csak az első patch telepítése után aktiválódik) igazából említésre sem méltó, mert ott aztán tényleg egy az egyben a tavalyi szegényes felhozatallal találkozhatunk. Talán csak a 11 a 11 elleni játéklehetőség jelenthet némi vonzerőt – persze csak akkor, ha majd végre működőképessé válik.

Emiatt kissé felemás szájízt hagy maga után a PES 2014: érződik rajta a rengeteg munka, de az is, hogy még pár hét feszített fejlesztéssel egy sokkal komplettebb portékával rukkolhatott volna elő a Konami, mint a végül kiadásra került majdhogynem félkész verzió. És ezt nemcsak azért mondom, mert az időjárási viszonyok leprogramozására már nem maradt idő és energia (esővel, hóval nem is találkozhatunk a pályákon), hanem mert a játék szinte minden elemében mutat kisebb-nagyobb hiányosságokat. Nyilvánvalóan ezek közül sokat javítanak majd az elkövetkező hetekben, hónapokban érkező patchek és persze a lelkes modderek, de a kiadó részéről ez nem tükröz túl szimpatikus hozzáállást. Pedig kutya kötelességük volna a legkisebb apróságra is odafigyelni, pláne, hogy már nem az örökös második helyre, hanem a műfaj trónjára pályáznak.
  GalériaPro Evolution Soccer 2014  
  « vissza a tesztekhez  

Értékelés

Az értékeléshez be kell jelentkezned. Ha még nincs azonosítód, regisztrálj!

  pepsifoci.hu    

Adatlap

Pro Evolution Soccer 2014

Sport >>

megjelenés:

2013. szeptember 19.

fejlesztő:

KONAMI Computer Entertainment Tokyo

kiadó:

KONAMI

platform:

PC,  XBOX 360,  PS3,  Mobiltelefon,  PS2

Web Fórum Teszt
Magyarítás Galéria Patch
A játékhoz több galéria is kapcsolódik,
kérlek, válassz az alábbiak közül!
Kapcsolódó cheat:
Kapcsolódó videó:

  tovább az adatlaphoz...

Értékelés

Szép grafika, összetett játékmenet, remek fizika és ígéretes, ám még nem igazán működő új funkciók.
Változatlan játékmódok, kevés online lehetőség, kissé bonyolult irányítás, katasztrofális UI, unalmas kommentár, na és a hiányos licencek.
90
80
0
75
0

Ajánlott konfiguráció:

CPU: Intel Core i3 530 2.93GHz, RAM: 2GB RAM, GPU: DirectX 9.0c kompatibilis. 1024MB Pixel Shader 3.0 (NVIDIA GeForce 7950 or AMD/ATI Radeon HD2400 vagy jobb), HDD: 8 GB

Közösségi média

A 10 legfrissebb teszt

A hónap legnépszerűbb tesztjei

Friss hírek